Igaz történet
  Nagyapám egyedül él egy kis faluban. A felesége már meghalt. Nos, róla fog szólni a történet. Nagyapámról annyit tudni kell, hogy a mamám halála nagyon rosszul hatott rá, nehezen tudja elengedni.
  Egyszer mikor találkoztunk, kimentünk mamám sírjához a temetőbe. Papám sírra hajtott fejjel hangosan sírt, csókolgatta  fejfát. Mikor az autóval hazafelé tartottunk , mesélni kezdett, hogy mik történnek nála a házban. Mondta ,hogy este lefeküdt aludni, és mikor már ő mélyen aludt, mamám szólt rá, hogy ne horkoljon...nagyapám erre persze felébredt. Amikor kinyitotta szemeit, látta amint mamám el akar menni a szobából, de papám gyorsabb volt! Felkapcsolta gyorsan a lámpát, és látta a nagymamám lelkét elsuhanni. Én ekkor alig akartam elhinni, de jött a másik kis sztori.
  Papám egyik nap nagyon maga alatt volt, csak az emlékek jártak a fejébe. Mamámat szólítgatta.
- Adj egy jelet, hogy tudjam, itt vagy! 
Ekkor a szekrényen összekoccant két talpaspohár! 


Eldönthetitek ti, hogy hisztek-e a szellemekben, földön ragadt lelkekben. Én nem erőltetek rá senkire semmit, ez csak egy történet, amit ha akarsz igaznak hiszel, ha nem, nem ! :)